Elfogadóbb diákok – Mire jók a szabályok? – óravázlat

Cél: A tanulók rájönnek, hogy (A) eddig is betartottak szabályokat, (B) a szabályok betartása megvédi őket, (C) a szabályok betartása megvéd másokat is. A tanulók valamilyen mértékben megértik, hogy a szabályok nem azért vannak, hogy akadályozzák őket, hanem azért, hogy elérjenek célokat, és lehetőségük legyen együttműködni másokkal.

A téma feldolgozásának ideje: 2-3 foglalkozás. Újabb foglalkozás elején röviden foglald össze, hogy mi történt az elő foglalkozáson! Ne siessük el!

Lépések

1. Sérelmek – „Panaszdélután”

Cél: A gyerekek megértik, hogy minden sérelem mögött van valami olyan cselekvés, ami megsért valamilyen szabályt.

Kérdezd meg a tanulóktól: Milyen sérelem ért mostanában? Minden egyes sérelem után átbeszéljük, mit csinált helytelenül az a másik? Milyen szabályt sértett az a másik?

(Ezen a ponton még nem megyünk bele abba, hogy ez vajon csak a másikon múlt-e, valamit abba sem, hogy mi is viselkedtünk már így másvalakivel.)

2. Példák szabályokra

Cél: Ismerkedés azzal, hogy vannak írott és le nem írt szabályok, de ezek ettől még mind szabályok.

Kérj példákat a tanulóktól szabályokra.

(Ha úgy látod, hogy nem értik mit jelent a szabály szó, akkor határozd meg számukra és mondj nekik a szóval néhány mondatot, majd kérj meg néhány gyereket, hogy ők is mondjanak pár mondatot ezzel a szóval.

szabály: Emberek közötti egyetértés arról, hogy milyen viselkedés helyes, és milyen nem.)

3. Mire valók a szabályok?

Cél(1): Felismerni, hogy sok-sok szabályt tartunk be anélkül, hogy kényszernek éreznénk azokat.

Cél(2): Megérteni, hogy a szabályok összességében nem ellenünk, hanem értünk vannak.

Mondj nekik felvezető példát kérdés formájában, ezt vagy hasonlóan egyszerűt:

„Mi kell ahhoz, hogy egy jót focizzunk?”

(A diákok felsorolnak majd minden kelléket, de általában kihagyják a szabályokat. Beszélnek majd labdáról, kapuról és még sok mindenről, de nem beszélnek arról, hogy az a gól, amikor a kapuba gurul a labda, sem arról, hogy a labdát nem szabad kézzel megfogni, mert az a szabály, hogy lábbal rúgjuk.)

„Soroljuk fel, hogy milyen szabályok segítenek minket abban, hogy a foci egy jó játék legyen?”

Addig vegyünk még más egyszerű példákat is, amíg végül megértik, hogy minden emberi együttműködésnek vannak szabályai.

4. Hogyan jár az, aki nem tartja be a szabályokat?

Cél: Annak megértése, hogy a szabályokat be nem tartóknak csak rövid távon van előnye, végül a többség nem szereti és kiközösíti őket.

Kérd meg a gyerekeket, hogy mondjanak olyan példát, amikor valaki nem tartott be egy szabályt. (Kérjük meg a gyerekeket, hogy ezen a ponton ne az osztályban történt esetekről legyen szó! Ha ugyanis ilyen példákról beszélnének, hamarosan egy nagy adok-kapok veszekedéssé válna a foglalkozás. Egyáltalán nem engedjük meg, hogy az osztályból hozzanak negatív példákat.)

(Ne helyezzük kiközösítésre a hangsúlyt, valamint a kiközösítést ne állítsuk be egyoldalúan pozitív vagy negatív dolognak, de ha feljön ez a téma, akkor megemlíthető, hogy a csoportoknak joguk van megvédeniük magukat azokkal szemben, akik rombolják a csoportot, ezért néha alkalmaznak kiközösítést. Éppen azért kell az egyéneknek segíteni a szabályok megértésében, hogy ők maguk be tudják tartani azokat, és így elkerüljék azt, hogy kiközösítsék őket.

A pedagógus tudjon róla, hogy az alaptalan, vagy hazugságokon alapuló, negatív diszkrimináció rosszindulatú és igazságtalan kiközösítés.)

5. Mik azok a törvények?

A törvény szó meghatározása.

Rövidfilm: Ne tégy semmi törvényellenest! (Az út a boldogsághoz 9. film)

Cél(1): Felhívni a figyelmet a durva szabályszegések, törvénytelenségek súlyos következményeire.

Cél(2): Megnyugtatni a diákokat, hogy a tisztességes embereknek nem kell félniük a törvényektől, s hogy „azért is tanulunk most a szabályokról, hogy ti szabadon élhessetek”.

(Ha valaki „büszkén nagyzolna” azzal, hogy a börtönben van egy családtagja vagy rokona, akkor meg kell tőle kérdezni, hogy ott bent jobb neki, vagy itt kint lenne jobb élete?

Tehát a pedagógus nem engedi meg, hogy pozitívnak állítsanak be valamit, ami nem az.

Ha valaki szomorúan említené meg, hogy egy családtagja börtönben van, akkor azzal kell biztatni, hogy „ha majd kiengedik onnan, talán te beszélhetsz neki arról, hogy miért jók a szabályok és akkor hátha nem kerül be újra”.)

6. Találj egy szabályt magadnak!

Cél: Annak megértése, hogy a szabályok nem mindig külsők, hanem mi is alkotunk szabályt annak érdekében, hogy elérjünk egy célt.

Kérd meg a gyerekeket, hogy gondoljanak ki egy célt, amit el szeretnének érni.

Pár gyerek elmondja, milyen célra gondolt. (Ne erőltessük, csak az mondja el, aki szeretné.)

Ezután kérd őket arra, hogy találjanak ki a maguk számára egy szabályt, ami segítené őket a céljuk megvalósításában, és amit be tudnának tartani.

7. Találj egy szabályt a csapatodnak!

Cél: Annak megértése, hogy hasznosak a szabályok ahhoz, hogy másokkal együtt tudjunk működni, hogy együtt elérjünk egy célt.

Kérd meg a gyerekeket, hogy gondoljanak ki egy célt, amit barátaikkal, az osztállyal, a családjukkal, vagy bármilyen csoport részeként el szeretnének érni.

Pár gyerek elmondja, milyen célra gondolt. (Ne erőltessük, csak az mondja el, aki szeretné.)

Ezután kérd őket arra, hogy találjanak ki egy szabályt annak a csoportnak a tagjai számára, ami segítené azt a csoportot annak a célnak a megvalósításában.